Amit a téli kempingezésről tudni érdemes

Megérkezett a december és vele együtt a hegyekben leesett az első hó – már-már idilli egybeesés. Januárban kerül sor az első téli nomád túránkra, amellyel kapcsolatban alább közkinccsé tétetik rengeteg fontos információ, melyet a téli kempingezéshez érdemes magunkba szippantani.

Miben különbözik a nyári kempingezéstől?

Rengeteg mindenben! Több olyan környezeti hatást is figyelembe kell venni, amely nyáron nem is létezik, vagy pont az ellenkezője igaz:

  1. Hideg van! Minő meglepetés. Ennek megfelelően az öltözékünket, a hálózsákunkat, a derékaljat és minden egyebet ennek megfelelően kell összeválogatnunk. Ez a nyilvánvaló része a dolognak, a többi többé kevésbé ebből következik, de nem feltétlen magától értetődő.
  2. A folyadék nem elpárolog vagy felmelegszik, hanem megfagy. Az egyik legfontosabb, hogy igyekezzünk a sátor belsejét, meg úgy általánosságban magunkat minél szárazabban tartani. A nedvesség a hálózsák és a derékalj hőszigetelő képességét is igencsak negatívan befolyásolja
  3. Hó! A sátorhely kiválasztásánál és kialakításánál nagy szerepe van annak, hogy bizony a földet hó fedi. Egyrészt ez a furcsa anyag hő hatására nedvességgé válik (2-es pont), másrészt ha magashegységről van szó, akkor a lavinák is hóból vannak, ami nagyon fontos szerepet kap a hely kiválasztásában.
  4. Korán sötétedik. Számolnunk kell vele, hogy sokkal hamarabb kell elérnünk a potenciális táborhelyet mint nyáron, mert hamar megjön a sötéttel együtt az éjszakai hideg is.
  5. És itt egy pozitív különbség is: nincsenek rovarok. Nem fogsz szúnyogcsípésekkel telepöttyözve hazatérni, sőt kullancsok sem fognak lógni a tested különböző elérhetetlen pontjain.

A táborhely kiválasztása

Nyáron sem mindegy, hogy hol verjük fel a sátrunkat, de talán télen még inkább igaz, hogy érdemes alaposan és körültekintően belőni a tökéletes táborhelyet. Az alábbi tulajdonságokat érdemes megvizsgálni, mielőtt lepakoljuk az összes cuccunkat:

  • Szélvédettség: A hideggel kapcsolatban a szél lehet a legnagyobb ellenségünk. Hiába próbáljuk belehelni a sátrunkat, ha a folyamatosan áramló levegő ráfagyasztja a leheletünket is a szövetre.
  • Víz: Van-e elég tiszta hó a környéken, hogy tudjunk olvasztani, vagy van-e más egyéb vízforrás? Persze vihetünk is magunkkal elég folyadékot két napra, de ha hosszabb időre megyünk az utánpótlás élet-halál kérdése lehet. Ez persze nem csak a téli sátorozásra igaz.
  • Lavina: Magashegységi környezetben kerüljük a kopár, kitett lejtők alatti területeket, illetve közvetlen a gerinc szélére sem érdemes felverni a sátrunkat. Fás, lankás területen érdemes keresgélni elsősorban megfelelő pozíciót.
  • Fák: Télen a fák sokkal komolyabb gondot jelenthetnek mint nyáron, ugyanis a hirtelen fagy miatt sokkal gyakoribb az ágak leszakadása. Figyeljünk oda, hogy semmiképp se verjük fel a sátrat olyan fák közvetlen közelébe, amelyek nem néznek ki száz százalékig egészségesnek.
  • Napkelte: Érdemes olyan helyet kinézni, ahová reggel odasüt a nap (azaz kelet felől nincsenek fák például). Sokkal könnyebbé teszi a meleg hálózsákból történő kikászálódást.

A sátor felállítása havon

A puha, laza hó könnyen besüpped alattunk, ráadásul hamarabb is megolvad, mint a tömörített változata. Ez egyrészt a már fent említett nedvesség szempontjából sem ideális, másrészt ki szeretne egy hepehupás göröngytengeren aludni. Szóval mielőtt felállítjuk a sátrat döngöljük le a havat alatta úgy, hogy legyen sima és vízszintes a felület amelyre a lakhelyünk kerül.

A hagyományos sátorcövekek nem sokat segítenek rajtunk a puha hóban, így azok helyet – vagy legalább részben használhatjuk a túrabotjainkat, illetve lehet kapni kifejezetten hóba való, szélesebb profilú sátorcövekeket is. A túrabotokon felül beáshatunk bármi mást is amire nem lesz szükségünk a táborban.

Szóval a lényeg: a felszerelés

  1. Sátor: két rétegű, strapabíró, jó minőségű. Nagyon kellemetlen tud lenni, ha mondjuk az igénytelen anyaghasználat miatt tönkremegy a bejárat cipzárja. A két réteg pedig a páralecsapódás elkerülése miatt fontos. Érdemes lehet plusz egy ponyvát alá tenni, amennyiben nagyon vékony anyagból készült a sátor saját padlója, hogy még véletlenül se szúrja ki valami. Illetve a plusz réteg, plusz szigetelést is jelent.
  2. Derékalj: Minimum egy 3.8 mm-es önfelfújós matrac, vagy ha ennél vékonyabb akkor alá szükséges lehet még egy plusz réteg polifoam, vagy más hagyományos derékalj. Érdemes utána nézni a matracunk adatai között az úgynevezett “R” értéknek. Téli körülmények közé minimum 3,5, de inkább 4 fölötti szám az ami már megfelelő szigetelést jelent.
  3. Hálózsák: Természetesen ez hőmérséklet és egyéni adottságok függvénye is. Ha tudjuk hogy nem lesz hidegebb éjjel -5 foknál, akkor nem kell egy -30 fokos komfort értékkel rendelkező expedíciós zsákot cipelnünk. Ökölszabályként használhatjuk azt, hogy a hálózsák limit értéke (a középső) legyen 5-10 fokkal alacsonyabb mint a várható leghidegebb hőmérséklet. Például ha az előrejelzés éjszakai minimum hőmérsékletnek -6 fokot jósol, akkor egy (-4/-11/-18) besorolású hálózsák megfelelő lehet. A hálózsák komfortértékén tudunk dobni 1-2 fokot hálózsákbéléssel, ami általában pamutból (nehezebb) vagy selyemből (drágább) készül. A pehely töltetű zsákok nagyobb komfortot biztosítanak kisebb súly mellett, viszont lényegesen drágábbak mint a szintetikus változatok és nedvesen sokat vesztenek szigetelőképességükből. Pro és kontra, mindenki döntse el maga, melyik irány a szimpatikus.
  4. Izolációs fólia: Ezt amúgy mindig mindenkinél kötelezővé tenném télen-nyáron. Viszont télen ha mégis elszámoltuk volna a hőmérséklet és a felszerelésünk együtthatóját, ez a pár ezer forintos apróság konkrétan életet menthet!
  5. Gázfőző: Télen a hagyományos gázpalackok hőleadási képessége elhanyagolható mértékre csökken (nem fogsz tudni felforralni vele egy pohár vizet sem – alacsony hőmérséklet -> alacsony nyomás -> nem jön ki a gáz). Ilyenkor vannak akik speciális benzinfőzőt használnak (komplett más rendszer és nem olcsó), de ha nincs valóban farkasordító hideg (-20-30-40), akkor az úgynevezett téli gázkeverékek tökéletesen működőképes alternatívát kínálnak a meglévő rendszerünkhöz.
  6. Termosz: A megfelelő folyadék és kalória utánpótlás télen sokkal fontosabb mint nyáron. Ég és föld a különbség a jéggé fagyott és a forró tea között. Gondolom ezt nem kell megmagyarázni. A termosz egy remek eszköz arra, hogy hosszú ideig élvezhessük a meleg üdítő kortyolgatását.
  7. Lámpa: A fejláma alap (nyáron is), de érdemes a sátorba is hozni egy kis fényerejű, szórt fényt adó, felakasztható lámpát.
  8. Étel-ital: Télen sokkal (sokkal!) több kalóriára van szükségünk a testünk melegen tartásához. Alapvető, hogy ha elkezdünk fázni olyan öltözetben amiben addig nem fáztunk, az első dolog amire gondoljunk, hogy nem ettünk eleget. Számolhatunk legalább kétszer akkora kalória felhasználással mint egy átlag nyári túrán, főleg hogy a hőháztartás fenntartásán felül gyalogolni is megerőltetőbb a hóban. Minél magasabb tápanyag tartalmú, könnyen felszívódó cuccokat érdemes hozni. Marcipán, olajos magvak alapfelszereltségnek számítanak

téli hálózsák

Egyéb hasznos tippek

  • A ruháinkat és ha van elég helyünk a bakancsunkat is rakjuk be a hálózsák végébe, hogy reggel ne a jégkockává fagyott cuccokba kelljen belebújni. Mivel a bakancs feltehetően havas és/vagy sáros lesz, vigyünk magunkkal zacskót, amibe bele tudjuk csomagolni és csak úgy tegyük a hálózsákba.
  • Ha megoldható töltsd ki a sátor alját amennyire lehet (derékaljak, pokrócok, ponyvák), ez nagyban megkönnyíti, hogy valamelyest befűtsétek és ne a hideg áramoljon a “padló” felől.
  • Ha pisilned kell: pisilj. Mármint ne a sátorba, hanem menj ki. Igen nem jó érzés kibújni a meleg hálózsákból, de visszatartani szintén energiaigényes, ráadásul nem is túl komfortos. Hidd el, az a kis kellemetlenség utána többszörösen visszahozza az árát.
  • Mielőtt lefekszel csinálj pár tornagyakorlatot (ugrálás, guggolás), hogy kicsit felpörgesd a vérkeringésed. Így kicsit gyorsabban tudod befűteni a zsákod.
  • Meleg vízzel tölts fel egy jól záró palackot és tedd a hálózsákba a lábfejedhez. Leghamarabb a lábujjaink hűlnek ki és nem is olyan könnyű felmelegíteni őket, így ez a kis trükk nagyon megdobhatja a komfortot, ha elfagyott lábfejjel bújtál be az alvóhelyedre.
  • Minél kevesebb réteg ruhában aludj. Legjobb ha csak az aláöltözetet hagyod magadon. A tested különböző pontjainak hőleadása nagyban eltér. A lábaid és kezeid melegen tartását a jórészt a felsőtested által kisugárzott hő biztosítja. Ha nyolc réteg ruha van rajtad, akkor sokkal lassabban fűtöd fel a hálózsákot, és a ruhákon kívül nem is lesz akkora hő, így a végtagjaid még simán fázhatnak, hiába nézel úgy ki mint egy michlein baba.
  • Ha érzed, hogy kezdenél fázni, változtass: ha kint vagy vegyél fel még egy réteget, a sátorban próbálj meg más pozíciót felvenni, vagy egyél. Sokkal könnyebb melegen tartani magad, mint felmelegíteni a tested, ha már kihűltél.
  • A sátor bejárata elé áshattok egy kis gödröt, ez megkönnyíti a közlekedést.

És a legfontosabb: mindig figyeljetek egymásra! Ha úgy látjátok, hogy valakinél gond van (fázik, nincs elég élelme…stb.) segítsetek. Egyébként meg hatalmas élmény hóban kempingezni, szóval ha van lehetőségetek ne hagyjátok ki 🙂

téli kempingezés sátorozás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük