Tekergés a Velencei tó körül

Felkelek, kinézek az ablakon: szikrázó napsütés – erre vágytam. Elindulunk! Szólnak a jobbnál jobb régi slágerek a rádióban, nosztalgiázunk, majd kisvártatva, azon kapjuk magunkat, hogy közelítünk egy nagy zivatarfelhő felé (nem, nem repülő autóval mentünk). Pár perc múlva eleredt az eső, no para, mire odaérünk, pont kitisztul az ég, fő az optimizmus (folyamatosan nézzük az „epölön” a meteorológiai radarjelentést). A Tekerbringa Kerékpárkölcsönzőbe érve felvettük a bringát, amit magamnak béreltem, de még mindig várnunk kellett, így hát megebédeltünk, hátha mire jóllakunk, eláll az eső. Így is lett.

Nekivágtunk az útnak: János – a rangidős – rutinos versenyző már a Velencei-tó körbetekerésében, így hát mentesítve lettem bicikli-túravezetői feladataim alól. Az eső után az idő egyből trópusi kánikulára váltott, így már az út elején alig vártuk, hogy a végén csobbanhassunk a tóba. János diktálta a tempót (20-22 km/óra), egy-két röpke megálló után (pl. leesett a láncom, alap, hogy az enyém, de pikk-pakk megcsinálta) végig szántottuk a Velencei-tavat 2 óra alatt. – Személy szerint nem vagyok egy rutinos bringás, bár gyerekkoromban nagyon szerettem. Sokáig csak az utcánkban biciklizhettem, amit azzal dobtam fel, hogy torkom szakadtából azt énekeltem Kovács Katitól, hogy „úgy szeretném meghálálni…”, valamilyen furcsa okból azt gondoltam, hogy mivel én gyorsan megyek ezt a szomszédok úgysem hallják. Visszajöttek a gyermekkori jó érzések, és tekerés közben énekelgettem, persze csak halkan, mert már sajnos tudom, hogy mások is hallani fogják ?, persze igazából nem kellene, hogy érdekeljen, de még érdekel. Szívesen fotózgattam volna még útközben, mert sok szépet láttunk, pl. egy fehér gólya családot, száguldozó szitakötőket, magányos csónakokat, ibizai hangulatot árasztó strandokat és még sorolhatnám.

Azt az elején is tudtam, hogy nem lesz egy megterhelő túra, de most nem is ezért mentünk, hanem a suhanásért, a nyárért, a pancsolásért, a virágos rétek illatáért. Csak annyit mondhatok: újra szeretek biciklizni, és ha rajtam múlik, hamarosan újra nyeregbe pattanunk. Fertő-tó, Tisza-tó, Tatai tavak jöhet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük